A remény kevés!

Ismertem olyan embereket – bizonyára Te is –, akik nagyon hittek abban, hogy meg fognak gyógyulni, de mégsem sikerült nekik. „Miért nem?”

Fontos, hogy az érzelmi egyensúly szempontjából két tényezővel kell számolni a gyógyulás érdekében. Az egyik a pozitív cél, remény, hit, törekvés, tenni akarás. Ez a felszín, ami a gondolati szinten zajlik. A valódi döntés mélyebben születik meg, az érzelmi síkon. Ez dönti el mindig a sorsodat. Egész életedben ez döntötte el, gyerekkorodtól mostanáig.
Mindenki reménykedik persze, hogy meg fog gyógyulni, DE… – és itt jönnek a képletbe az érzelmeink, melyek pozitív vagy negatív hatásától függ, hogy lenullázzuk magunkat vagy sem.

Tedd fel magadnak a kérdést:

Biztos vagyok abban, hogy helyre fogok jönni és meggyógyulok, vagy csak reménykedem, de igazából belül félek/rettegek, hogy mi van, ha mégsem sikerül?
Azért fontos megértenünk a Gyógyulás Pszichológiáját, mert sokszor a kis félreértések nagy problémákhoz vezetnek. Sokkal könnyebb a félreértéseinket kijavítani, mint az abból keletkezett károkat helyreállítani.

Hiszen tudod, hányszor van, hogy próbálsz pozitív lenni, ennek ellenére a tested mégis befeszül és ideges leszel.
Számtalanszor jönnek hozzám olyan betegek, akik azzal kezdik a beszélgetést, hogy ők nagyon hisznek ebben, már „mindenhol jártak”, és tudják, hogy most meg fognak gyógyulni, és mindent meg akarnak tenni ennek érdekében… És eközben látom mélyen a szemükben a rémületet, a kétségbeesést. Ahogy az érzelmeik kiáltanak belül: „Uram Istenem, mi van, ha ez sem jön be? Kérlek győzzél meg! Te vagy az utolsó reményem! Tehetetlen vagyok, kérlek segíts! Ugye jól leszek? ”.

Tudat alatt rettegnek, tudatosan pedig el akarják hinni, hogy meg vannak győződve, és másoknak is azt mutatják, hogy erősek, küzdenek, kitartanak, és nekik biztosan sikerülni fog!
Ilyenkor egyenesen a félelmeikről kezdek beszélni, és rögtön megváltozik a légkör, mintha száz éve ismernénk egymást, érezhetően megkönnyebbülnek, mert végre arról beszélhetnek, amit legbelül megélnek. Arról, amire valójában gondolni sem mernek, annyira félnek tőle, amivel nem szeretnének szembenézni. Szerinted a félelmeid nincsenek nagy hatással a szervezetedre?
Hát erről van szó, ezért kell itt kezdeni. Ezt nem lehet következmények nélkül a szőnyeg alá söpörni.

A reménnyel nincs baj, sőt szükséges a gyógyuláshoz, de fontosabb, hogy előbb a félelmekkel, kétségekkel foglalkozunk. Képzeld el, hogy lelkesen evezel egy csónakban, keményen, lelkiismeretesen küzdesz. Ez a lelkesedésed, a küzdelmed, a reményed. A félelmed pedig a leengedett horgony, ami visszahúz. Ez ugye nem feltűnő, ezért érthetetlen, hogy miért állsz egy helyben, amikor látszólag Te mindent megteszel. Az hiányzik, hogy felhúzd a horgonyt: megtanuld elengedni a félelmeidet.

A félelmed viszont a tudásodtól, és annak megvalósításától függ. Mikor félsz? Amikor nem tudod, mi a megoldás, vagy nem vagy biztos benne, hogy meg tudod tenni, amit kellene. Ekkor érzed tehetetlennek magadat, ekkor kerülsz pánikba.
Ha pontosan tudod, mit kell tenned, és könnyedén meg is tudod tenni, akkor miért esnél pánikba, mitől félnél?

Nagy A. Csongor
Részlet az Intelligens Gyógyulás könyvből