Mínuszba ment kapcsolatok ellenszere

Komoly belső konfliktust képesek okozni a rossz kapcsolatok. Gyakran úgy találjuk, semmi sem működik, egyszerűen javíthatatlan az egész. Kedves, türelmes vagy és a kedvében jársz, mégis negatív válaszreakciót kapsz, hálátlan, vagy éppen önző, ellenséges, irigy hangulatban… Vagy pillanatnyilag úgy néz ki, jobbra fordul, de egy idő után visszavált a régi, kellemetlen légkör, míg végül úgy látod, nincs kiút. Ismerős?
Ez egy gyakori, tipikus probléma, ezért nagyon fontos beszélni róla, hogy miért alakul ki, és hogyan javíthatunk a helyzeten. A párkapcsolaton túl a munkahelyen, barátokkal, szülőkkel és rokonokkal is ugyanolyan jól alkalmazható. Ha tudsz összeadni és kivonni, akkor ez biztosan menni fog.

Talán hallottál már az érzelmi bankszámláról. Ugyanúgy működik, mint egy folyószámla, beteszed a pénzed, kiveheted, vásárolhatsz vele. Csak itt nem a pénz az érték, hanem az érzelmek, a szeretet. A szeretet alatt értsd a figyelmet, a törődést, a menedéket, a biztonságot, a hűséget, értékelést, dicséretet stb. Amennyit kiveszel az érzelmi bankszámláról, annyival csökken az egyenleged.

Nézzünk példának egy párkapcsolatot.

• Az első fázis: ott a szerelem, az udvarlás, ilyenkor a szerelmesek elhalmozzák egymást, az érzelmi bankszámla túlcsordul.
• A második fázis: jönnek a hétköznapok, a kapcsolat átválthat praktikus üzemmódba, aminek jellemzője az adok-kapok, vagyis egyfajta kölcsönösség alakul ki.
• A harmadik fázis: kezdődnek az elvárások. Követelőzés, kutya kötelesség, egymásra mutogatás, így apasztjuk az érzelmi bankszámlánkat, és kevés pozitív betétet teszünk be.
• Negyedik fázis: bankot váltok, átmentem a pénzem, mentem a menthetőt.

Ez bármelyik kapcsolatra levetíthető, legyen az akár baráti vagy munkahelyi. Az elv a betét és a kivét, egyszerű összeadás, kivonás.
Most nézzük a problémát egy másik nézőpontból, nem külsődleges, hanem belső, valós szempontból. Mi történik?

Például az említett párkapcsolatnál már évek óta kiveszünk, és negatívba kerül mindkét fél egyenlege. Ekkor összeszedjük magunkat, és azt gondoljuk, ez így nem mehet tovább, megpróbálok mindent, újra vagy utoljára. De most is csak kudarc ér, amire levonjuk a következtetést: ez a kapcsolat javíthatatlan, reménytelen, egyszerűen katasztrófa. És ekkor ránk tör a félelem, hogy szembe kell nézni a változással vagy a valódi megoldással.
Nézzük a megoldást.

Számoljunk.
Mi lehet a gond? Van egy egyenlegünk egy kapcsolatban, ami a példa kedvéért mínusz 100. Nagy elhatározással beteszünk plusz hármat. Majd várjuk az eredményt, hogy legalább pozitív 3 legyen, de inkább kamatosan plusz 10, hogy hálásak legyenek, amiért ennyire igyekeztünk. Mi a valóság? Az, hogy az eredmény mínusz 97, ennyi az egyenlegünk. Ami gyakorlatilag semmire sem elég. Ez hálátlanság! – becsapva érezzük magunkat, megloptak, feleslegesen tettünk erőfeszítést, úgy gondoljuk, kár volt belefogni. „Áh, tudtam, a múltkor is ez volt!”.
Pedig a tény roppant egyszerű: türelem, tettek és idő kellene a kiegyenlítéshez.

Ez borzasztó! Általában fordított arányban működik, minél nagyobb a mínusz, annál kevesebb a türelmünk, azonnali megoldást akarunk, és nem bírjuk tovább, nem bírunk több erőfeszítést tenni, úgy gondoljuk, nem is nekünk kell változni. Csodálkozunk, hogy nem működik. Pedig ez nem csoda:

Gondoljuk át, mi történik egy szerelemi kapcsolatban. Ez jól rámutat majd a lényegre. Sokat berakunk, figyelünk az értékekre, bízunk, dicsérünk, időt és energiát fektetünk be, ajándékokkal halmozzuk el a másikat, kedveskedünk, és így tovább. Nem csoda, hogy ez működik. Most is ugyanezt kell tenni, csak ne feledjük, hogy most nem ismerjük az egyenleget. Elkezdesz befektetni, és ha elég szorgalmas vagy, akkor egy ponton érezni fogod a változást. Közeledsz a pozitív felé. Egyre lelkesítőbb, nagyon jó érzés megtapasztalni! Legyél figyelmes, kitartó és őszinte! Működni fog a párkapcsolatodban, a munkahelyeden, a főnököddel, a családtagjaiddal és a barátaiddal is!

„Óh, én ezen már túl vagyok. Mindent megpróbáltam.” – De lehet, hogy csak mi gondoljuk így. Mit próbáltál? Azt, amit kellett? Úgy, ahogy kellett? Meddig próbáltad? Kértél tanácsot? Olvastál könyveket? Elismerem, hogy vannak, akik olyanok mint egy lyukas zsák, amit beleteszel, alul kiesik, tehát pazarlás, kár foglalkozni a kapcsolattal. De álljunk meg egy pillanatra!

Ehhez viszont lehet, hogy több szakértelem, idő és türelem szükséges. De megéri, mert nagyobb a sikerélmény, és te is jobb képességekre teszel szert a kapcsolatok fejlesztése terén.
Nézzük, hogy mit veszítesz. Hiszen ilyenkor természetes módon aggódunk, hogy mi van, ha feleslegesen próbálom, és csak az időmet pazarlom?
Először meg kell értenünk, hogy minden ember szeretettel működik, ez az életünk fő mozgatója. A szeretet hiánya és keresése vagy a szeretet megléte és az értékelés a legmélyebb inspirációk az életünkben. A „szeretve lenni” érzésért sok mindenre képesek vagyunk mi is, ahogy mások is. Ezért ez mindenkinél működik, tehát nem lehet felesleges a törekvés.

– ez a kétségünk -, akkor sincs ok az aggodalomra.

Ezt tudod kamatoztatni más kapcsolataidban is.

Könnyebben fogod megtapasztalni a sikert, ha kezdetben olyan személlyel próbálod, akivel nem mínusz 100 az egyenleg, hanem mondjuk csak mínusz 10. A legjobb, ha nekilátsz még ma. Ne hallgass a belülről jövő kifogásokra, tanuld meg gazdagítani a kapcsolataidat és önmagadat!

Tegyél boldoggá másokat, és ők is boldoggá tesznek téged. Emlékezz a kapcsolatok matematikájára.
Boldogsággal teli kapcsolatokat kívánok Neked!

Nagy A. Csongor
az Intelligens Gyógyulás könyv szerzője